BEVEZETŐ

Hálát és dicséretet (hamd) mondunk Allahu teâlânak, aki minden élőlényt megteremt, aki minden létezőt minden pillanatban létben tart, és mindannyiukat megóvja a félelemtől és a rettegéstől. Szálljon szalátunk (fohászunk) és szalámunk az Ő szeretett Prófétájára, Mohammed aleyhisselamra, aki minden tekintetben a legszebb, a legjobb és a legkiválóbb az emberek közül; családjára (Ál), amely tudást, bölcsességet és szép erkölcsöt terjeszt, és rokonaira; valamint valamennyi Társára1 (radiyallahu teâlâ anhum / Allahu teâlâ legyen elégedett velük), akiket az a megtiszteltetés ért, hogy láthatták a lelkek gyógyírját jelentő szép arcát, és hallhatták hasznos szavait, és így az összes ember közül a legértékesebbekké váltak; és azokra is, akik az ő nyomdokaikon járnak.

Allahu teâlâ ezen a világon minden ember iránti könyörületből megteremti és elküldi nekik mindazt, ami a javukra válik. A túlvilágon pedig Ő2 a nagylelkűségéből megbocsát azoknak a hívőknek is, akiknek a Pokolba kellene kerülniük, és bevezeti őket a Paradicsomba. Mohammed aleyhisselam Allahu teâlâ nabíja3, raszúlja és habíbja (szeretettje), Ádám fiainak szajjidja (vezetője). Akik hittek ebben a nemes Prófétában, és az ő útját járták, kétségtelenül a közösségek (ummák) legjobbjaivá váltak.

A Magasságos Allah a kegyelméből az ő ummájává tett bennünket, és ezzel adományai közül a legnagyobbal ajándékozott meg minket.4 Világosan tudtul adta, hogy őt kell követnünk, és neki kell engedelmeskednünk. Bármennyire dicsérjük is Urunkat, és bármennyire adunk is hálát Neki ezért a hatalmas adományért, az kevés lesz. Allahu teâlâ, mielőtt bármit megteremtett volna, a Világok Vezetőjének (sallallahu aleyhi ve sellem) áldott fényét teremtette meg. A nemes Koránban a Prófétához szólva ezt mondta: „Téged csupán a világok iránti könyörületből küldtünk el.” Egy hadísz kudsziban5 pedig ezt mondta: „Ha te nem lettél volna, ha te nem lettél volna, nem teremtettem volna meg a teremtményeket!”

A hit (imán) alapfeltétele a „hubb fi-llah va bugd fi-llah”, vagyis az, hogy szeressük Allahu teâlâ barátait, és ne szeressük az ellenségeit. Ha ez nincs meg, semmilyen istenszolgálatot (ibáda) nem fogadnak el, hanem visszavágják annak az arcába, aki végezte. Ezért a „Világok Vezetőjének” szeretete kötelességgé (fard) vált számunkra, és parancsot kaptunk arra, hogy az iránta érzett áldott szeretetet a szívünkbe helyezzük, és szép erkölcsével ékesítsük magunkat. Hogy ez a szeretet ki ne hunyjon, évszázadok óta írnak könyveket a Próféta áldott életéről, és ma is írnak ilyeneket. Pontosabban szólva: áldott nevével áldást (baraka) nyernek. Hogy mi is részesüljünk ebből az áldásból, és hogy az iránta érzett szeretet túlcsorduljon a szívünkben, ajánljuk nektek, hogy olvassátok el a Világegyetem Szultánjának, Allah Küldöttének áldott életét – ez a mű az Ahl as-sunna tudósai könyveinek hosszas tanulmányozása nyomán készült. Allahu teâlâ legyen elégedett mindenkivel, aki fáradozott rajta. A Magasságos Allah töltse meg mindannyiunk szívét a Próféta iránti szeretettel, és tartson meg minket azon az egyenes úton, amelyet az Ahl as-sunna tudósai mutattak meg! Ámin.

Dr. Enver Ören