A HITETLENSÉGRŐL (KUFR)

Néhány dolog, amely hitetlenséghez vezet

1. Hitetlenség azt mondani: „Allahu teâlâ az Arsról vagy az égből néz le ránk.” Mert Allahu teâlâ mentes a helytől. Nem lehet Róla azt mondani: „a földön, az égben, lent, fent, jobbra, balra”. 2. Hitetlenség azt mondani: „Ahogyan te elnyomsz engem, úgy nyom el téged is Allahu teâlâ.” Allahu teâlâ nem elnyomó. Nem nyomja el szolgáit. Az „elnyomás” szót nem lehet Allahu teâlâval kapcsolatban mondani. 3. Hitetlenség azt mondani: „Ez és ez, aki muszlim, nekem olyan, mint egy zsidó.” 4. Hitetlenség egy hazug szóról azt mondani: „Allahu teâlâ tudja, hogy igaz.” 5. Hitetlenség az angyalokat lekicsinylő dolgokat mondani.

6. Hitetlenség olyan szót mondani, amely lekicsinyli a nemes Koránt vagy akár csak egyetlen betűjét, vagy nem hinni akár csak egyetlen betűjében. 7. Hitetlenség a nemes Koránt hangszerek kíséretében recitálni, vallási himnuszokat énekelni, imára hívást (azán) vagy mevlidet mondani. 8. Hitetlenség a prófétákat lekicsinylő dolgokat mondani. 9. Hitetlenség arról, aki sok jót tesz, azt mondani: „Ő jobb a Prófétánál.” 10. Ha valaki azt mondja, hogy ő próféta, azok is hitetlenné válnak, akik hisznek neki.

11. Hitetlenség gúnyt űzni azokból a dolgokból, amelyek a túlvilágon fognak bekövetkezni. 12. Hitetlenség nem hinni a sír és a Feltámadás Napjának gyötrelmeiben [mondván, hogy nem egyeznek az értelemmel és a tudománnyal].

13. Hitetlenség nem hinni abban, hogy Allahu teâlât a Paradicsomban látni fogják.

14. Hitetlenség nem kedvelni az ismert (mashúr) szunnák valamelyikét.

15. Az is hitetlenség, ha valaki nem hisz az iszlám tudományaiban, és lealacsonyítja ezeket a tudományokat és a vallás tudósait. 16. Aki hitetlenné akar válni, abban a pillanatban hitetlenné válik, amikor ezt a szándékot megfogalmazza.

17. Aki hitetlenséghez vezető szavakat mond, tudva, hogy hitetlenséghez vezetnek, és saját akaratából, hitetlenné válik. Ha nem tudja, a tudósok többsége szerint akkor is hitetlenné válik. 18. Hitetlenség a zunnárnak nevezett papi övet a derékra kötni, és a hitetlenségre jellemző ruhadarabot viselni. Az is hitetlenség, ha egy kereskedő a dár al-harbban viseli. Ha ezeket tréfából, mások megnevettetésére, viccből viseli, az is hitetlenséghez vezet.

19. Ha valaki egy muszlimot azért nevez hitetlennek, hogy megbántsa, az nem hitetlenség. Ha azt kívánva mondja, hogy az illető hitetlen legyen, az hitetlenség. 20. Ha egy lány, akit gyermekként adtak férjhez (nikáh), amikor eléri az értelem korát és a vallási nagykorúságot (bulúg), nem ismeri a hitet és az iszlámot, nem tudja elmagyarázni, ha kérdezik, vagy nem hisz bennük, elválik a férjétől, és ő maga hitehagyottá (murtadd) válik. Ugyanez érvényes a fiúra is.

21. Hitetlenség annak az elnyomónak, aki valakit igazságtalanul megvert vagy megölt, azt mondani: „Jól tetted, megérdemelte.”

22. Hitetlenség nem imádkozni, nem böjtölni, nem fizetni zakátot, ha valaki nem hiszi, hogy ezek kötelességek, és lebecsüli őket. 23. Hitetlenség feladni a reményt Allah könyörületében. 24. Azokat a dolgokat, amelyek önmagukban tilosak, mint a dög, a disznóhús és a bor, harám li-ajnihínak nevezik. Hitetlenség azt mondani, hogy ezek a dolgok megengedettek (halal). 25. Az is hitetlenség, ha valaki megengedettnek mond bármely bűnt, amelynek tilalma bizonyosan ismert.

26. Hitetlenség lealacsonyítani azokat a dolgokat, amelyeknek az iszlám értéket tulajdonít, mint az imára hívás, a mecset és a jogtudományi (fikh) könyvek. 27. Hitetlenség úgy imádkozni, hogy az ember tudja: nincs mosakodása. 28. Hitetlenség tudatosan más irányba fordulva imádkozni, mint a kibla. Aki azt mondja: „Nem kell a kibla felé fordulva imádkozni”, hitetlenné válik. 29. Ha valaki ok nélkül gyűlöl egy iszlám tudóst, vagy szidalmazza, attól kell tartani, hogy hitetlenségbe esett. 30. A tudósok azt mondták, hogy ha valaki egy olyan embernek, akit nem kedvel, azt mondja: „Az ábrázatod [az arcod, a képed] olyan nekem, mint azé, aki a lelkeket elveszi”, hitetlenné válik. Mert az az angyal, aki a lelkeket elveszi [Azráíl aleyhisselam], nagy angyal.

„Allahu teâlâ nem bocsát meg azoknak, akik társat állítanak Mellé, vagyis a hitetleneknek, a társításon (sirk), vagyis a hitetlenségen (kufr) kívüli bűnöket azonban megbocsátja” Nisá: 116

31. Hitetlenség olyasmiről, ami minden vallásban tilos, mint a paráznaság (ziná), a szodómia (liváta), az uzsora és a hazugság, azt kívánni: „Bárcsak megengedett volna, hogy én is elkövethessem!” 32. Aki nem tudja, hogy Mohammed aleyhisselam a végső idők prófétája, hitetlenné válik. 33. Ha valaki selyembe öltözik, és egy másik ember azt mondja neki: „Áldás legyen rajta!”, attól kell tartani, hogy ez utóbbi hitetlenségbe esett.

34. Aki a Korán-magyarázati (tafszír) és jogtudományi (fikh) könyveket sérti, megveti és rosszat mond róluk, hitetlenné válik. 35. Ha valaki azt mondja: „Anyaszült meztelen lettél, mint Dzsibríl borja”, az csapás (áfat): egy angyal kigúnyolása. 36. Aki azt mondja: „A Próféta (aleyhissalatu vesselam) fekete volt”, hitetlenné válik. 37. Aki azt mondja: „Jó dolog nem imádkozni”, hitetlenné válik. A tudósok azt mondták, hogy ha valaki azt mondja a másiknak: „Gyere, imádkozz!”, és az így felel: „Nekem nehéz imádkozni”, hitetlenné válik. 38. Aki Allahot „atyának” nevezi, hitetlenné válik. 39. Ha valaki azt mondja: „Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) evés után lenyalta áldott ujját”, egy másik pedig azt mondja: „Ez neveletlenség”, ez utóbbi hitetlenné válik. 40. Aki a nemes Koránt a saját esze szerint magyarázza, hitetlenné válik.

41. Azok a szalagok és lemezek, amelyekre a nemes Koránt rögzítették, ugyanolyan becsesek, mint a Mushaf saríf. Tiszteletlenség irántuk szintén hitetlenség. 42. Ha valaki elmegy a dzsinnekkel kapcsolatot tartó jósokhoz, azokhoz, akik minden kérdésre a csillagokból válaszolnak, és a varázslókhoz, és hisz abban, amit mondanak és tesznek – még ha olykor el is találják –, az azt jelenti, hogy hisz abban, hogy Allahu teâlân kívül más is mindent tud, és mindent megtesz, amit akar, és ez hitetlenség. [A tudományos ismeretekben való hit nem ilyen.] 43. Hitetlenség elhagyni a szunnát, lebecsülve és jelentőséget sem tulajdonítva neki. 44. Aki azt mondja és hiszi: „A varázsló varázslatával hiba nélkül megteszi, amit akar; a varázslat minden bizonnyal hatást gyakorol”, hitetlenné válik.

45. Ha egy muszlim annak, aki hitetlennek nevezi, egyetértést mutatva azt feleli: „Úgy van”, ő is hitetlenné válik. 46. Aki megengedettnek mondja a házasságot olyan nővel, akivel a házasság (nikáh) tilos, hitetlenné válik.

47. Ha valaki egy kezében lévő, bizonyosan tiltott (harám) vagyonból ad adományt (szadaka), és jutalmat remél érte, a szegény pedig, aki elfogadja, tudva, hogy tiltott forrásból származik, azt mondja az adományozónak: „Legyen Allah elégedett veled!”, és az adományozó vagy más valaki azt mondja: „Ámin”, mindannyian hitetlenné válnak.

48. Hitetlenség „Teremtőnek” nevezni valakit Allahu teâlân kívül, bármilyen szándékkal teszi is. 49. Hitetlenség szándékosan „Abdulkoydurt” mondani „Abdulkádir” helyett. Ugyanígy „Abdulüzeyzt” „Abdulazíz” helyett, „Memót” „Mohammed” helyett, „Hasszót” „Haszan” helyett, „Ibót” „Ibráhím” helyett. Attól kell tartani, hogy elveszítik hitüket azok, akik ezeket a neveket cipőkre és papucsokra írják, és rátaposnak. 50. Hitetlenség azt mondani: „Azért romboltuk le a síremlékeket, mert attól tartunk, hogy a tudatlanok teremtőknek hiszik Allah barátait (aulijá).” 51. Hitetlenség olyan papírt, kendőt vagy imaszőnyeget (szaddzsáda) a földre tenni, amelyen írás van, akár csak egyetlen betű is [leteríteni vagy használni azért, hogy megvesse]. 52. Hitetlenség azt mondani: „Abu Bakr asz-Sziddíknak és Omár al-Fárúknak (radiyallahu teâlâ anhumá) nem volt joguk a kalifátushoz.” 53. Aki mást, különösen a saját gyermekét hitetlenné teszi, maga is hitetlenné válik. 54. A nemes Korán rádión és hangszórón recitált és hallgatott pontos mása iránti tiszteletlenség szintén hitetlenség.

55. Hitetlenség nem kedvelni egy szunna cselekedetet. Hitetlenség jelentőséget nem tulajdonítani a szunnának. 56. A halott eltemetése kötelesség (fard). Aki, jelentőséget nem tulajdonítva ennek a kötelességnek, kibújik e szolgálat alól, és a tudományra és a technikára hivatkozva azt mondja: „A halottak eltemetése maradiság; jobb elégetni őket, ahogyan a hitetlen buddhisták, brahmanisták és kommunisták teszik”, elveszíti a hitét, és hitehagyottá (murtadd) válik. 57. Azt mondani: „Tezveren dede” (a gyorsan adó nagyapó), nagyon csúnya, és hitetlenséghez vezet. 58. Hitetlenség azt mondani, hogy a paráznaság és a szodómia megengedett. 59. Hitetlenség jelentőséget nem tulajdonítani egy olyan tilalomnak, amelyet egyértelmű szöveg (nassz) [vagyis ája és hadísz] és a tudósok egyetértése (idzsmá’) rögzít.

60. A súlyos bűnökhöz való makacs ragaszkodás hitetlenségbe sodor. Hitetlenség jelentőséget nem tulajdonítani az imának. 61. Hitetlenség nyelvvel vagy szívvel tagadni Allahu teâlâ barátai (aulijá) közül valakit, akár halott, akár élő. 62. Hitetlenség az ellenségeskedés Allah barátai és azok ellen, akik tudásuk szerint cselekszenek. 63. Hitetlenség azt mondani: „Allah barátai rendelkeznek a bűntelenség (iszma) tulajdonságával.” [A bűntelenség tulajdonsága csak a prófétákban van meg.]

64. Hitetlenség azt hinni, hogy valamely esemény magától történik, és azt mondani, hogy az állatok az egysejtűekből kiindulva egymásba alakultak át, míg el nem jutottak a magasabb formákig, végül pedig az emberig.

„Uram! Olyan hitet kérek Tőled, amelynek vége nem hitetlenség!” Nemes hadísz

65. Hitetlenség a hitetlenek istenszolgálatait istenszolgálatként gyakorolni – például a mecsetekben olyan hangszereken, mint az orgona, játszani, amelyeken ők a templomaikban játszanak, és harangozni –, valamint szükség (darúra) és kényszer nélkül olyan dolgokat használni, amelyeket az iszlám a hitetlenség jeleinek tekint. 66. Azt, aki a Társakat szidalmazza, mulhidnak nevezik. A mulhid hitetlen. 67. Hitetlenség egy képen vagy szobron ábrázolt lényt, a keresztet, vagy bármit, például egy csillagot, a napot vagy egy tehenet abban a hitben tisztelni, hogy isteni tulajdonsággal rendelkezik – például azt mondva: „Azt teremti, amit akar, mindent megtesz, amit akar, gyógyulást ad a betegnek”. 68. Aki Áisát rágalmazza [paráznának nevezve], és nem hiszi, hogy az apja Társ volt, hitetlenné válik. 69. Az is olyan dolog, amelyet mindenkinek tudnia kell, hogy Ísza aleyhisselam le fog szállni az égből. Aki ebben nem hisz, hitetlenné válik. 70. Hitetlenség hitetlennek nevezni valakit, akinek a nemes Korán és a nemes hadísz a Paradicsom örömhírét adta. 71. Tilos (harám), bűn, hogy a muszlim nő fedetlen fejjel, karral és lábbal menjen ki az utcára, és megmutassa ezeket a férfiaknak. Ha ennek nem tulajdonít jelentőséget, és nem törődik vele, elveszíti a hitét, és hitetlenné válik. 72. Aki nem hisz az angyalok és a dzsinnek létezésében, hitetlenné válik.

73. Aki egy muszlimnak azt mondja: „Ó, hitetlen!” [vagy egy muszlimot szabadkőművesnek vagy kommunistának nevez], és hitetlennek tartja, maga válik hitetlenné. 74. A próféták száma nem ismert pontosan. Egy szám rögzítése oda vezethet, hogy prófétának tartanak valakit, aki nem próféta, vagy nem ismernek el prófétának valakit, aki próféta. Ez pedig hitetlenség. Mert egyetlen próféta el nem ismerése azt jelenti, hogy egyiküket sem ismerik el. Az iszlám tudósai ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy a próféták száma több mint százhuszonnégyezer. Ha egy muszlim férfi vagy nő olyan szót mond vagy olyan tettet követ el, amelyről a tudósok egybehangzóan kijelentették, hogy hitetlenséghez vezet, tudva, hogy hitetlenséghez vezet, szándékosan [fenyegetés nélkül, saját akaratából], komolyan vagy tréfából, nevettetés céljából, elveszíti a hitét, még ha nem is gondol a jelentésére. Hitehagyottá (murtadd) válik. Korábbi istenszolgálatainak jutalma elvész. Ha bűnbánatot (tauba) tart, a jutalom akkor sem tér vissza. Ha gazdag, újra el kell mennie a zarándoklatra. A bűnbánathoz nem elég csupán a tanúságtételt (kalimat as-saháda) kimondani. Annak a dolognak a megbánása is szükséges, amely a hitetlenséghez vezetett. [Ugyanazon a kapun kell belépnie, amelyen kilépett az iszlámból.] A tudatlanság nem mentség; súlyos bűn. Mert minden muszlimnak kötelessége megtanulni azt, amit tudnia kell. Annak a hite és házassága (nikáh), aki tévedésből, nyelvbotlásból vagy értelmezés (ta’víl) útján mond ki egy hitetlenséghez vezető szót, nem bomlik fel. Jó azonban, ha bűnbánatot tart és bocsánatot kér (isztigfár), vagyis megújítja a hitét (tadzsdíd al-imán).

Ahogyan egy hitetlen hívővé (mu’min) válik, amikor kimondja a tauhíd szavát, úgy egy hívő is hitetlenné válik egyetlen szó kimondásával. Minden muszlimnak reggel és este el kell mondania ezt a hitről szóló fohászt, és a második elmondásával bűnbánatot kell tartania, és meg kell újítania hitét és házasságát:

„Allahumma inní a’úzu bika min an usrika bika saj’an va ana a’lamu, va asztagfiruka limá lá a’lamu, innaka anta allámul-gujúb.”

„Allahumma inní urídu an udzsaddidal-ímána van-nikáha tadzsdídan bi-kavli lá iláha illallah, Muhammadun raszúlullah.”

Keresve, keresve bár nyomodra lelnék,
lábnyomod porához arcomat dörzsölném;
ha a Hakk megadná, arcodat meglátnám…
Ó, Mohammed, lelkem utánad sóvárog.
Bár áldott útra kelhetnék, s elindulnék,
a Kába útjainak homokjába merülnék,
szép orcádat álmomban egyszer megláthatnám…
Ó, Mohammed, lelkem utánad sóvárog.
Egy porszemnyi csalárdság sem maradt szívemben,
őszintén léptem erre az igaz útra,
Abu Bakrral, Omárral és Oszmánnal együtt.
Ó, Mohammed, lelkem utánad sóvárog.

„Újítsátok meg hiteteket, mondván: »Lá iláha illallah«!” Nemes hadísz