A BÚCSÚPRÉDIKÁCIÓ

A dicséret egyedül Allahu teâlâé. Őt dicsérjük, Tőle kérünk bocsánatot, és Hozzá térünk meg bűnbánattal. Allahu teâlâhoz menekülünk lelkünk gonoszsága és tetteink bűnei elől. Akit Allahu teâlâ az igaz úton vezet, azt senki sem vezetheti tévútra, akit pedig Ő tévelyegni hagy, azt senki sem vezetheti az igaz útra. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allahu teâlâ. Ő egyetlen. Nincs Hozzá hasonló, sem társa. És tanúsítom továbbá, hogy Mohammed (aleyhisselam) az Ő szolgája és az Ő küldötte.

Ó, Allah szolgái! Azt hagyom rátok, hogy féljétek Allahu teâlât, és engedelmeskedjetek Neki.

Ó, emberek! Jól figyeljetek szavaimra! Nem tudom, talán ezen év után soha többé nem találkozom veletek ezen a helyen. Ó, emberek! Ahogy ez a mai napotok szent nap, ahogy ez a hónapotok szent hónap, ahogy ez a városotok (Mekka) áldott város, ugyanúgy szent az életetek, a vagyonotok és a becsületetek is. Védve vannak minden erőszaktól.

Társaim! Holnap találkoztok Uratokkal, és bizonyosan számot kell adnotok minden mai állapototokról és tettetekről. Vigyázzatok, nehogy utánam visszatérjetek a régi tévelygésekhez, és egymás fejét kezdjétek levágni!

Ezt az üzenetemet az itt jelen lévők adják át azoknak, akik nincsenek itt!

Lehet, hogy az, akinek átadják, jobban megérti és megőrzi, mint az, aki itt volt, és hallotta. Társaim! Akinél valamilyen rábízott letét (amána) van, adja vissza a tulajdonosának!

Az uzsora minden fajtája eltöröltetett. A lábam alatt van. Tartozásotok tőkéjét azonban vissza kell adnotok. Se jogtalanságot ne kövessetek el, se jogtalanságot ne szenvedjetek el. Allahu teâlâ parancsára az uzsora most tilos. E csúnya szokás minden fajtája, amely a dzsáhilijja korából való, a lábam alatt van. Az első uzsora, amelyet eltörlök, Abbásznak, Abdulmuttalib fiának (nagybátyámnak) uzsorája. Társaim! A dzsáhilijja korában folytatott vérbosszúk is teljesen eltöröltettek. Az első vérbosszú, amelyet eltörlök, Rabí’áért, Abdulmuttalib unokájáért (nagybátyám fiáért) való vérbosszú.

Ó, emberek! A szent hónapok áthelyezése, hogy harcolni lehessen, kétségtelenül azt jelenti, hogy nagyon messzire mennek a hitetlenségben (kufr). Ezzel tévútra vezetik a hitetleneket. (Egy hónapot) az egyik évben megengedettnek tekintenek, a másik évben tilosnak nyilvánítanak. Azért teszik ezt, hogy egyezzenek azoknak a hónapoknak a számával, amelyeket a Magasságos Allah megengedetté és tilossá tett. Azt, amit Allahu teâlâ megtiltott, megengedetté teszik, azt pedig, amit megengedett, tilossá teszik.

Ó, Társaim! Mi pontosan a maga idejében végezzük a zarándoklatot. A hónapok sorrendje olyan, amilyen akkor volt, amikor Allahu teâlâ megteremtette őket. Kétségtelen, hogy az idő visszatért abba a formába és rendbe, amilyen azon a napon volt, amelyen Allahu teâlâ megteremtette.

„Allahom! Növeld e Ház becsületét, fenségét, méltóságát és tekintélyét. Növeld azok becsületét, méltóságát, tiszteletét és jóságát is, akik zarándoklattal és umrával tisztelik meg” Nemes hadísz

Ó, emberek! A sátán ma örökre elvesztette azt a hatalmát, hogy ezen a földeteken újra megvesse a lábát, és uralmát helyreállítsa. Ha azonban ezeken a dolgokon kívül, amelyeket eltöröltem, olyan tettekben követitek őt, amelyeket csekélységnek tartotok, annak örülni fog. Hogy megőrizzétek vallásotokat, ettől is óvakodjatok!

Ó, emberek! Azt hagyom rátok, hogy őrizzétek meg a nők jogait, és ebben féljétek Allahu teâlât. Ti a nőket Allah által rátok bízott letétként (amána) vettétek el; becsületüket és tisztességüket azzal tettétek megengedetté magatoknak, hogy Allahu teâlâ nevében szavatokat adtátok. Nektek jogotok van a nőkkel szemben, és nekik is vannak jogaik veletek szemben. A nőkkel szembeni jogotok az, hogy ne engedjék meg senkinek, akit ti nem kedveltek, hogy megsértse házatok magánszféráját. Ha olyasvalakit fogadnak be házatokba, aki nincs ínyetekre, enyhe ütéssel visszatarthatjátok őket ettől. A nők joga veletek szemben pedig az, hogy megengedett módon biztosítsátok számukra minden élelmüket és ruházatukat. Ó, hívők! Letétet (amána) hagyok rátok: amíg szilárdan ragaszkodtok hozzá, soha nem tévedtek le az útról. Ez a letét Allahu teâlâ Könyve, a nemes Korán. (Más hagyományokban ez is elhangzik: „a szunnám” és „az én Ahl al-bajtom”.)

Ó, hívők! Jól figyeljetek szavaimra, és jól őrizzétek meg őket! A muszlim a muszlim testvére, és így minden muszlim testvér. Senkinek sem szabad hozzányúlnia semmilyen joghoz, amely hittestvérét illeti meg, hacsak az maga önként nem adja neki. Társaim! Ne kövessetek el jogtalanságot lelketekkel (önmagatokkal) szemben. Lelketeknek is joga van veletek szemben. Ó, emberek! Allahu teâlâ mindenkinek, akinek joga van, megadta a jogát (a nemes Koránban). Az örökösnek nincs szüksége végrendeletre. A gyermek azé, akinek ágyában született. Annak, aki paráznaságot (ziná) követ el, a megfosztás jár. Azt a származás nélkülit, aki apján kívül másnak a nemzetségét tulajdonítja magának, vagy azt a hálátlant, aki urán kívül máshoz tartozónak mondja magát, sújtsa Allahu teâlâ haragja, az angyalok és minden muszlim átka! A Magasságos Allah az ilyen emberektől sem bűnbánatot, sem igaz tanúságtételt nem fogad el. Ó, emberek! Uratok egy. Apátok is egy: mindannyian Ádám gyermekei vagytok. Ádám pedig földből való. Allahnál az a legbecsesebb közületek, akiben a legtöbb az istenfélelem. Az arabnak nincs semmi elsőbbsége a nem arabbal szemben. Elsőbbség csak az istenfélelemben van. Ha akár egy csonka fekete rabszolgát állítanak is fölétek parancsnokul, és Allah Könyve szerint kormányoz benneteket, hallgassatok rá, és engedelmeskedjetek neki. A bűnöst semmivel sem lehet vádolni, csak a saját bűnével. Az apát nem lehet vádolni fia bűnével, sem a fiút apja bűnével.

Ó, emberek! Vigyázzatok! Ezt a négy dolgot semmiképpen sem szabad megtennetek:

1. Semmit se állítsatok társként Allah mellé.

2. Ne oltsátok ki jogtalanul azt az életet, amelyet Allah szentté tett.

3. Ne kövessetek el paráznaságot.

4. Ne lopjatok.

Azt a parancsot kaptam, hogy harcoljak (dzsihád) az emberek ellen, amíg ki nem mondják: „Lá iláha illallah, Muhammadun raszúlullah” (vagyis amíg muszlimok nem lesznek). Ha kimondják, megóvják vérüket és vagyonukat. Elszámoltatásuk pedig Allahu teâlâra van bízva. Ó, emberek! Holnap rólam kérdeznek majd titeket, mit fogtok mondani?… A nemes Társak így szóltak: „Tanúsítjuk, hogy átadtad Allahu teâlâ vallását, teljesítetted kötelességedet, és intelmet és tanácsot adtál nekünk.” Erre a Nemes Küldött (sallallahu aleyhi ve sellem) felemelte áldott mutatóujját, a gyülekezet felé engedte le, és így szólt: „Légy tanúja, Uram! Légy tanúja, Uram! Légy tanúja, Uram!”

Azon a napon, amelyen szeretett Prófétánk elmondta a Búcsúprédikációt, kinyilatkoztatták az al-Máida szúra harmadik nemes ájáját, amelynek jelentése: „Ma teljessé tettem számotokra vallásotokat, kiteljesítettem rátok adományomat, és megelégedéssel választottam nektek vallásul az iszlámot…” Amikor a Próféta elrecitálta ezt a nemes áját a nemes Társaknak, nagytiszteletű Abu Bakr sírva fakadt. Amikor a nemes Társak megkérdezték tőle, miért sír, így szólt: „Ez a nemes ája arra utal, hogy közel van Allah Küldöttének túlvilágra távozása. Ezért sírok.”1

A prédikáció után a Dzsabal ar-Rahma hegynél végezte el a vakfát (álldogálást). A naplementi imát nem Arafáton végezte el, hanem az éjszakai imával együtt imámként Muzdalifában. Azt az éjszakát Muzdalifában töltötték. Másnap reggel a Mas’ar al-Harámnál végezték el a vakfát. Az ünnep első napján elindultak Muzdalifából Minába. Útközben megállás nélkül haladtak át a Muhasszir nevű völgyön, ahol az elefánt népe (asháb al-fíl)2 megállt. Minába érkeztek; ott a Próféta maga hatvanhárom áldozati tevét áldozott fel, aztán a kést nagytiszteletű Alinak adta. A többit nagytiszteletű Ali áldozta fel. Az ünnep második, harmadik és negyedik napján kavicsokat hajítottak a dzsamarátra (a kőhajítás helyeire), és zul-hiddzsa hónap tizennegyedik napján a hajnali ima előtt a Bajtullahhoz mentek, és elvégezték a búcsútaváfot. Allah Küldötte tíz napig maradt Mekkában, és miután elvégezte a búcsúzarándoklatot és a búcsútaváfot, visszatért Medinába. A Maszdzsid an-Nabavíban két rakát imát végzett, és belépett áldott házába. A búcsúzarándoklat után a nemes Társak szétszéledtek azokra a vidékekre, ahonnan jöttek, és ott elbeszélték, amit Allah Küldötte tudtul adott és megparancsolt.