Prófétánk gyermekei

A Küldött Ahl al-bajtja (Ál ar-Raszúl – Ál al-abá)

Allahu teâlâ a nemes Koránban jelentése szerint ezt mondja az Ahl al-bajtnak: „Allah el akarja távolítani rólatok a ridzset, vagyis minden hibát és tisztátalanságot, és teljesen meg akar tisztítani benneteket.”10

A nemes Társak megkérdezték: „Ó, Allah Küldötte! Kik az Ahl al-bajt?” Abban a pillanatban megérkezett Imám Ali. A Próféta áldott köpenye alá vette. Aztán sorban megérkezett Fátima az-Zahrá, Imám Haszan és Imám Huszajn. Mindegyiküket maga mellé véve így szólt: „Íme, ők az én Ahl al-bajtom.” E magasztos személyeket „Ál al-abának és Ál ar-Raszúlnak” is nevezik.11

A Próféta Ahl al-bajtjának szeretete ahhoz vezet, hogy az ember hittel távozik a túlvilágra, és utolsó leheletekor elnyeri a megmenekülést. Az Ahl al-bajt szeretete minden hívő számára kötelesség (fard). A Világok Vezetője (sallallahu aleyhi ve sellem) egy nemes hadíszban ezt mondja: „Ahl al-bajtom olyan, mint Núh aleyhisselam bárkája. Aki követi őket, megmenekül. A többiek elpusztulnak.”12

A Próféta Ahl al-bajtjának erényei és tökéletességei igen sokak. Megszámlálni sem lehet őket. Az emberi erő nem elég ahhoz, hogy leírja és méltóképpen dicsérje őket. Értéküket és nagyságukat csak a nemes áják által lehet megérteni.

Ott van Ali, Haszan és Huszajn,
szívünkben él szeretetük, lelkünkben a hűség.
Holnap, a gyülekezés napján, a nagy ítélet előtt
ó, Mohammed, utánad sóvárog a lelkem.
Arafát a mi hegyünk,
ott fogadják el fohászunk,
Medinában nyugszik Prófétánk,
ó, Mohammed, utánad sóvárog a lelkem.

Imám Sáfi’í ezt a legszebben így fejezi ki: „Ó, a Küldött Ahl al-bajtja! Allahu teâlâ a nemes Koránban megparancsolja, hogy szeressünk benneteket. Az, hogy nem fogadják el azok imáját, akik imáikban nem fohászkodnak értetek, mutatja értéketeket és magasztos rangotokat. Milyen nagy a ti megtiszteltetésetek, hogy Allahu teâlâ a nemes Koránban szalámmal köszönt benneteket!” Nagytiszteletű Anasz mondja: „Megkérdezték Allah Küldöttét: »Az Ahl al-bajt közül kit szeretsz a legjobban?« Így felelt: »Haszant és Huszajnt.«”13

Nagytiszteletű Abu Hurajra mondja: „Allah Küldötténél voltam. Eljött Haszan. Allah Küldötte így szólt: »Uram! Én szeretem őt. Szeresd Te is, és szeresd azokat, akik őt szeretik«, máskor pedig azt mondta: »Haszan és Huszajn az én két illatos virágom ezen a világon.«” A Próféta ezt is mondta: „Két dolgot hagyok rátok magam után. Ha szilárdan ragaszkodtok hozzájuk, nem tértek le az útról. Az egyik nagyobb a másiknál. Az egyik Allahu teâlâ Könyve, a nemes Korán, amely az égből a földre leeresztett erős kötél. A másik az én Ahl al-bajtom. Ez a kettő nem válik el egymástól. Aki nem követi őket, elszakad az én utamtól.”14

Nagytiszteletű Haszan és nagytiszteletű Huszajn (radiyallahu anhumá) megbetegedtek. A Próféta így szólt nagytiszteletű Alihoz és nagytiszteletű Fátimához: „Tegyetek fogadalmat ezekért a drága gyermekeitekért!” Nagytiszteletű Ali, anyánk, Fátima és Fidda nevű rabnőjük megfogadták, hogy három napig böjtölnek. A Paradicsom e két illata meggyógyult. Otthon azonban nem volt mit enniük. Nagytiszteletű Ali egy zsidótól három szá’15 árpát kért kölcsön. Mindhárman szándékot (nijja) tettek a megfogadott böjtre. Nagytiszteletű Fátima ennek az árpának egy mértékét megőrölte, és öt kenyeret sütött. Öten voltak. Eljött a böjtszegés (iftár) ideje. Az öt kenyérből egyet nagytiszteletű Ali elé tett, egyet nagytiszteletű Haszan elé, egyet nagytiszteletű Huszajn elé, egyet Fidda rabnő elé, egyet pedig maga elé. Meg akarták szegni a böjtöt. Ekkor jött egy szegény, és így szólt: „Ó, Allah Küldöttének Ahl al-bajtja! A szegény muszlimok egyike vagyok. Adjatok ennem valamit! Allahu teâlâ jutalmazzon meg benneteket a Paradicsom adományaival.” A kezükben lévő kenyereket adományként neki adták, ők maguk pedig vízzel szegték meg a böjtöt. Másnap ismét böjtöltek. A szolgálólány megőrölt még egy mértéket az árpából, és ismét öt kenyeret sütött. A böjtszegés idején, amikor maguk elé tették őket, és meg akarták szegni a böjtöt, jött egy árva. Mind az öten neki adták kenyerüket, megörvendeztették az árvát, ők maguk pedig vízzel szegték meg a böjtöt, és lefeküdtek aludni. A harmadik napon ismét böjtöltek. A maradék árpából ismét öt kenyeret készítettek, és maguk elé tették. Amikor meg akarták szegni a böjtöt, jött egy fogoly, és így szólt: „Már három napja éhezem. Megbilincseltek, és enni sem adtak. Allah kedvéért könyörüljetek rajtam!” Mind az öten neki adták kenyerüket, és ismét vízzel szegték meg a böjtöt. Ekkor kerültek kinyilatkoztatásra azok a nemes áják, amelyekben Allahu teâlâ jelentése szerint ezt mondja: „Betartják fogadalmukat. Mivel félnek a Feltámadás Napjától, amely hosszú, és amelynek borzalma mindent átfog, azt az ételt, amely nekik maguknak is nagyon kedves, és amelyre lelkük vágyik, a szegénynek, az árvának és a rabnak adják, és így szólnak: »Csakis Allah elégedettségéért táplálunk benneteket. Nem várunk tőletek sem köszönetet, sem semmi mást, semmit sem kérünk.«”16 „Ezért a Magasságos Allah saráb tahúrral (teljesen tiszta itallal) itatta meg őket…”17 Abu Hurajra (radiyallahu anh) elbeszéli, hogy Prófétánk így szólt: „A legjobbak közületek azok, akik utánam jót tesznek Ahl al-bajtommal.”

„Akik lábuk megcsúszása nélkül kelnek át a Szirát hídján, azok, akik nagyon szeretik Ahl al-bajtomat és Társaimat” Nemes hadísz

Nagytiszteletű Ali elbeszéli, hogy Prófétánk így szólt: „Azokért, akik jót tesznek Ahl al-bajtommal, közbenjárok majd a Feltámadás Napján.” „Akik lábuk megcsúszása nélkül kelnek át a Szirát hídján, azok, akik nagyon szeretik Ahl al-bajtomat és Társaimat.”

Egy nemes hadíszban, amelyet nagytiszteletű Imám Rabbání idéz, ez áll: „Aki Alit szereti, valóban engem szeret. Aki az ő ellensége, valóban az én ellenségem. Aki őt bántja, valóban engem bántott. Aki pedig engem bánt, Allahu teâlât bántotta.”

Prófétánk így szólt: „Allahu teâlâ megparancsolta nekem, hogy négy személyt szeressek. Kinyilatkoztatta, hogy Ő is szereti őket.” Megkérdezték tőle: „Kik ők? Megmondod nekünk a nevüket?”

Így felelt: „Ali közülük való, Ali közülük való, Ali közülük való; továbbá Abu Zarr, Mikdád és Szalmán.”

„Súlyos büntetés vár azokra, akik a családom miatt bántanak engem.”

Egy nemes hadíszban ezt is mondta: „Fátima az én egy részem (vagyis egy darab belőlem). Aki őt bántja, engem bánt.” Nagytiszteletű Abu Hurajra mondja: „A Próféta így szólt nagytiszteletű Alihoz: »Fátima kedvesebb nekem nálad. Te pedig becsesebb vagy nekem nála (vagyis értékesebb)!«”18

Ezt is mondta: „Nem kérek tőletek semmi jutalmat azért, hogy elhoztam nektek az iszlám vallást. Csak azt akarom, hogy szeressétek Ahl al-bajtomat, amely közel áll hozzám.”

Az iszlám tudósai az Ahl al-bajt szeretetét annak feltételének tartották, hogy az ember utolsó leheletekor hittel távozzék. Bennük Allah Küldöttének részecskéi vannak. Az Ahl al-bajtot megbecsülni és tisztelni minden muszlim kötelessége. A nagy iszlám tudós, Imám Rabbání (rahmatullahi aleyh) így szólt: „Apám a záhir és a bátin, vagyis a szív tudományainak nagy tudósa volt. Mindig azt tanácsolta, és arra buzdított, hogy szeressük az Ahl al-bajtot. Azt mondta, hogy ez a szeretet nagyon segíti az embert abban, hogy utolsó leheletekor hittel távozzék. Amikor a halálos ágyán feküdt, a feje mellett ültem. Amikor utolsó perceiben gyengült az eszmélete, emlékeztettem ezekre a tanácsokra, és megkérdeztem, hogyan hatott ez a szeretet. Még abban az állapotban is így szólt: »Az Ahl al-bajt szeretetének tengerében úszom.« Azonnal dicséretet és hálát mondtam Allahu teâlânak. Az Ahl al-bajt szeretete az Ahl as-sunna tőkéje. Mindazt, amit a túlvilágért szereznek, ez a tőke hozza meg.”

Nagytiszteletű Fátima és minden leszármazottja a Feltámadás Napjáig az Ahl al-bajthoz tartozik. Szeretni kell őket, még ha bűnösök is. Szeretetük, a szívvel, testtel és vagyonnal nyújtott segítség, tiszteletük és gondozásuk ahhoz vezet, hogy az ember hittel hal meg. (A szíriai Hamá városában a szajjidok számára bíróság működött. Az ebből az áldott nemzetségből született gyermekeket két tanú jelenlétében a bíró előtt anyakönyvezték. Ezt a bíróságot Musztafa Resid pasa, az angolok odaadó barátja szüntette meg.) Az Ahl as-sunna imámjai a hittel és a fikhhel kapcsolatos tudás, a taszavvuf ma’rifái (ismeretei), sőt a tafszír és a hadísz tudásának legnagyobb részét is az Ahl al-bajt imámjaitól tanulták. Az ő nevelésükben nevelkedtek. Az ő figyelmük által emelkedtek fel. Tőlük kaptak örömhíreket. A muszlimok mindenkinél jobban szeretik Allah Küldöttének Ahl al-bajtját (radiyallahu teâlâ anhum ecmain), és azokat is szeretik, akik az Ahl al-bajtot szeretik. Azokat, akik az Ahl al-bajtot szeretik, az igaz muszlimokat, akik az Ahl al-bajt útját járják, (Ahl as-sunnának) nevezik. Az Ahl as-sunna minden követője minden imájában az Ahl al-bajt javáért fohászkodik.

A hívő, aki látta a Küldöttet, „Társ” nevet kapott,
s hogy mind egy névvel illessék, „nemes Társak” lett a nevük.
Minden szív, mely a Prófétát megszerette, fénnyel telt meg legott,
s akik Társai lettek, a nemes Korán dicséri őket.
Mind Allah Küldöttéért vagyonukat, életüket adták,
békében a tudást terjesztették, harcban oroszlánként harcoltak.
A nemes hadísz a Társakat csillagokhoz hasonlítja:
bármelyiküket követed, fényes úton jársz.
A Társak nagyon szerették, dicsérték egymást,
s az utánuk jött muszlimok mind ugyanezt vallották.
Ők adták át nekünk a Koránt és a hadíszokat,
szívük tisztasága bizonyosságot adott az értelemnek.
Ha valaki egyiküket is gyalázza, megsebzi az iszlám vallást,
aki egy Társat ócsárol, a nemes Koránt is elveti.
Ha igaz muszlim vagy, mindegyiküknek add meg a tiszteletet,
de előbb a Küldött Ahl al-bajtjának mondj szalavátot és szalámot!