PRÓFÉTÁNK TÁRSAI

Prófétánk Társai: Ha egy muszlim, nő vagy férfi, gyermek vagy felnőtt, akár csak egészen rövid ideig egyszer látta Allah Küldöttét, vagy ha vak, egyszer beszélt vele, és hittel halt meg, „száhibnak” vagy „szahábínak” (Társnak) nevezik. Többes számban „a nemes Társak” (Asháb kirám), „Szahába kirám” vagy „Szahb” (radiyallahu anhum ecmain) a nevük. Aki hitetlenként látta Prófétánkat, és csak Allah Küldöttének túlvilágra távozása után jutott hitre, vagy aki muszlimként látta, aztán hitehagyottá (murtadd) vált (elhagyta az iszlámot), az nem Társ. Aki Társsá válása után hitehagyottá lett, és Allah Küldöttének túlvilágra távozása után ismét hitre jutott, az Társ marad. Mivel Prófétánk a dzsinnek prófétája is, dzsinn is lehet Társ.

A próféták és az angyalok legkiválóbbjai után minden teremtmény közül a nemes Társak a legkiválóbbak. Mindegyikük nevét tisztelettel és megbecsüléssel, a „nagytiszteletű” szóval vagy a „radiyallahu anh” formulával kell kimondani. Mindazokat, akik hiszik, hogy Mohammed aleyhisselam próféta, vagyis az összes muszlimot, bármely néphez és bármely országhoz tartozzanak is, Mohammed aleyhisselam ummájának nevezik. A nemes Társak mindegyike felülmúlja ezt az egész ummát. A nemes Társak (radiyallahu anhum) erényéről és kiválóságáról szóló ájákban jelentése szerint ez áll: „Ti vagytok a legjobb közösség az összes umma közül.”1 „Allah elégedett a muhádzsirok és az anszárok közül azokkal, akik elsőként jutottak hitre, és azokkal, akik jó cselekedetekkel követték őket (azokkal, akik az ő útjukat járják). Ők is elégedettek Vele. Allah a Paradicsom kertjeit készítette elő számukra, amelyek alatt folyók folynak. Örökké ott maradnak. Ez bizony a hatalmas üdvösség.”2 „Mohammed (aleyhisselam) Allahu teâlâ Küldötte. Mindazok, akik vele vannak (vagyis a nemes Társak), kemények a hitetlenekkel szemben, és könyörületesek egymás iránt. Gyakran látod őket meghajlásban (rukú) és leborulásban (szadzsda). Ezekkel az istenszolgálataikkal, az emberek iránt tanúsított könyörületükkel és szeretetükkel a Magasságos Allah elégedettségét és jótéteményét keresik. Arcukon látszik, hogy gyakran borulnak le (arcukon a leborulás jelei és nyomai vannak). Íme, ilyen az állapotuk a Tavrátban. Az Indzsílben pedig ilyen a leírásuk: olyanok, mint a palánta, amely hajtást hozott, megerősödött, megvastagodott, és egyenesen áll a szárán, úgyhogy a vetők gyönyörködnek benne. (Ilyenek voltak a nemes Társak is. Eleinte kevesen voltak és gyengék, aztán megsokasodtak és megerősödtek.) Ez a hasonlat feldühítette és haragra gerjesztette a hitetleneket és a tagadókat. Allah azoknak, akik hisznek és jótetteket cselekszenek, megbocsátást és hatalmas jutalmat ígért.”3

Néhány nemes hadísz a nemes Társakról:

„Ne gyalázzátok Társaimat! Ha a Társaim után jövők közül valaki egy hegynyi aranyat adna adományként, nem érné el azt a jutalmat, amelyet Társaim egyike egy marék árpa, sőt annak fele adományozásával szerzett!”4

„Mohammed (sallallahu aleyhi ve sellem) Allahu teâlâ Küldötte. Akik vele vannak (a nemes Társak), nagyon kemények a hitetlenekkel szemben, és egymás iránt nagyon könyörületesek (nagyon irgalmasak)” Fath: 29

„Társaim olyanok, mint a csillagok az égen. Bármelyiküket követitek, eljuttok a hidájához (az igaz útra).”5

„Óvakodjatok a Társaim iránti ellenségeskedéstől! Féljétek Allahot! Aki szereti őket, azért szereti, mert engem szeret. Aki ellenségük, az az én ellenségem. Aki őket bántja, engem bántott. Aki pedig engem bánt, valóban Allahu teâlât sérti.”

„Ummámban azok a legjobbak, akik abban az időben élnek, amelyben én élek. Utánuk azok a legjobbak, akik utánuk jönnek. Utánuk pedig azok a legjobbak, akik még később jönnek.”

„Azt a muszlimot, aki engem látott, és aki azokat látta, akik engem láttak, nem égeti meg a Pokol tüze.”6

A fent említett nemes áják és nemes hadíszok világosan megmutatják a nemes Társak kiválóságát és erényét.

A nemes Társak a legmegbízhatóbb támaszok a vallási előírások kérdéseiben. Mert a nemes Koránt Prófétánktól tanulták, aztán megtanították az utánuk jövőknek is, és elmagyarázták nekik. Az ismeretek arról, amit Prófétánk tett és mondott, azon alapulnak, amit ők saját szemükkel láttak, saját fülükkel hallottak, és továbbadtak.

Éppen azok az előírások alkotják a nemes hadíszok alapját, amelyeket együttesen hagyományoztak. Az iszlámban az umma egyetértése (idzsmá’), vagyis a tudósok egyetértése teljesen és tökéletesen csak a Társak idejében valósult meg. Ezenkívül a Társak mindegyike mudzstahid, olyan tudós, akinek szava a vallásban bizonyíték és támasz. Felülmúlják a később jött mudzstahidokat. Az Ahl as-sunna tudósai a nemes Társakat kiválóságuk foka szerint három csoportra osztották: 1. A muhádzsirok: azok, akik Mekka meghódítása előtt, hazájukat és szeretteiket hátrahagyva, Mekkából vagy más helyekről Medina városába vándoroltak ki (hidzsra). Hittel jöttek Allah Küldöttéhez, vagy akkor jutottak hitre, amikor megérkeztek. Közöttük van nagytiszteletű Amr ibn Ász is (radiyallahu anhum ecmain).

2. Az anszárok: Azokat a muszlimokat, akik Medina városában vagy a városhoz közeli helyeken éltek, és a két törzshöz, az Auszhoz és a Hazradzshoz tartoztak, anszároknak nevezik. Mert a Prófétának és a mekkaiaknak minden segítséget és áldozatot megígértek, és megtartották szavukat (radiyallahu anhum ecmain).

3. A többi nemes Társ: azok a muszlimok, akik sem nem muhádzsirok, sem nem anszárok, hanem más helyekről jöttek, és a Próféta (sallallahu aleyhi ve sellem) társaságának megtiszteltetésében részesültek. Közöttük vannak azok, akik Mekka meghódításakor vagy más helyeken jutottak hitre. Őket egyszerűen Társaknak nevezik (radiyallahu anhum ecmain). A nemes Társak közül a legkiválóbbak Allah Küldöttének négy kalifája. Ők a kalifaság sorrendjében: nagytiszteletű Abu Bakr, nagytiszteletű Omár, nagytiszteletű Oszmán és nagytiszteletű Ali. Utánuk a legkiválóbbak az al-Asara al-mubassara, vagyis a Paradicsom örömhírét kapott tíz személy többi hat tagja (Talha ibn Ubajdullah, Zubajr ibn Avvám, Abdurrahmán ibn Auf, Sza’d ibn Abí Vakkász, Szaíd ibn Zajd, Abu Ubajda ibn Dzsarráh), valamint nagytiszteletű Haszan és nagytiszteletű Huszajn (radiyallahu anhum ecmain).

Kiválóság szerint utánuk következik az a negyven, aki elsőként lett muszlim. Aztán az a háromszáztizenhárom Társ, aki részt vett a badri csatában. Aztán az a hétszáz hős, aki részt vett az uhudi csatában. Kiválóság szerint utánuk következik az az ezernégyszáz ember, aki a hidzsra utáni hatodik évben a fa alatt ezt a szót adta Allah Küldöttének: „Inkább a halál, mint a visszavonulás!” Ezt az esküt „Baj’at ar-Ridvánnak” nevezik.7

A nemes Társak száma: Mekka meghódításakor tizenkétezren, a tabúki hadjáratban harmincezren, a Búcsúzarándoklaton kilencvenezren voltak, és amikor Allah Küldötte túlvilágra távozott, mintegy százhuszonnégyezer Társ élt a földön. Erről más elbeszélések is vannak.8

Az utolsóként túlvilágra távozott Társak: Abdullah ibn Aufá 705-ben (a hidzsra utáni 86. évben) Kúfában, Abdullah ibn Jaszr 706-ban (a hidzsra utáni 88. évben) Damaszkuszban, Szahl ibn Sza’d 709-ben (a hidzsra utáni 91. évben) Medinában, életének századik évében, Anasz ibn Málik 711-ben (a hidzsra utáni 93. évben) Baszrában, Abu t-Tufajl Ámir ibn Vászila 718-ban (a hidzsra utáni 100. évben) Mekkában távozott a túlvilágra (radiyallahu anhum ecmain). Prófétánk túlvilágra távozása után és a négy kalifa idejében is a nemes Társak hűek maradtak szavukhoz az iszlám vallás terjesztésében és a dzsihádban. Soha nem tértek el szavuktól. Mindannyian egy akarattal, otthonukat és szülőföldjüket hátrahagyva, kivonultak Arábiából, és minden irányba szétszéledtek. A távozók többsége nem tért vissza, hanem azokon a helyeken, ahová elmentek, haláláig dzsihádot folytatott, és terjesztette az iszlám vallást. Így rövid idő alatt sok országot meghódítottak. A meghódított vidékeken az iszlám gyorsan terjedt. A nemes Társak mind igazságosak. Az iszlám terjesztésében mindannyiuknak része van. A nemes Koránt ők gyűjtötték össze. Prófétánk nemes hadíszait ők hagyományozták. Mindannyiuk szeretete a legfontosabb és elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki az Ahl as-sunna hitén legyen. (Sok mű született és jelent meg, amely leírja a nemes Társak szolgálatát az iszlám vallás érdekében, példamutató életüket, erényeiket, mindegyikük nevét és életrajzát. A Hakikat Kitabevi kiadónál megjelent „Eshâb-ı Kirâm” és „Menâkıb-ı Çihâr Yâr-i Güzîn” című könyvek igen értékesek.)

„Társaim olyanok, mint a csillagok az égen. Bármelyiküket követitek, eljuttok a hidájához (az igaz útra)” Nemes hadísz

A Világok Urának szeretettje – ő Mohammed,
teste tiszta, neve Ahmad, a világok iránti könyörület ő.
A hatalmas erkölcs (huluk azím) birtokosa, kinek szólt a „Lavláka…”,
a tudás, illem, áldás (fajd), fény és szeretet forrása ő.
Ő az igazi közvetítő a Hakk és a szolga között,
szava gyógyír a lelkeknek, neve lemossa a szív rozsdáját.
Ő az igazi orvos a beteg és reményvesztett szívnek,
nemcsak ő – ummája is fölötte áll az angyaloknak.
E legkiválóbb szolgájának a Hakk segítőket adott,
legkedvesebb szolgáit Társaivá tette.
Allah Küldötte mondta: „Az ő útjuk – az én utam”,
s ezt a századot mutatta minden század legjobbjának.
Musztafát, Mohammedet jobban szerették életüknél,
vagyont, birtokot, rangot elhagytak érte.
Hogy az iszlámot terjesszék, szeretettel adták életüket,
Uram, mily szép állapot, Uram, mily megtiszteltetés!
Egyetlen vele töltött együttlétben megtisztult a lelkük (nafsz),
szívük megtelt ma’rifával, áldással (fajd), fénnyel, tadzsallíval.
A valík állapotait egy szempillantás alatt elnyerték,
s mindig őt követték – mily nagy megtiszteltetés!
Mind igazságosak, senkit meg nem károsítanak,
maguknak soha nem kívánnak kalifaságot.
Ezért nem harcolnak, nem okoznak egymásnak bánatot,
a legmagasabb fokon állnak, és mind mudzstahidok.