AL-AHKÁM AL-ISZLÁMIJJA (AL-AHKÁM AS-SAR’IJJA)

Kit nevezünk mukallafnak?

Azokat az értelemmel bíró férfiakat és nőket, akik elérték a vallási nagykorúság (bulúg) korát, „mukallafnak” nevezzük. A mukallafok felelősek Allahu teâlâ parancsaiért és tilalmaiért. Vallásunkban a mukallafnak az a parancs, hogy először higgyen, azután végezze az istenszolgálatot (ibáda). Ezenfelül tartózkodnia kell a tiltott (harám) dolgoktól, amelyeket megtenni tilos, és a nemkívánatos (makrúh) cselekedetektől is. Az értelem megértő erő. Arra teremtetett, hogy a hasznosat megkülönböztesse az ártalmastól. A vallási nagykorúság kora a serdülés korát jelenti. A fiúknál a vallási nagykorúság akkor kezdődik, amikor betöltik a tizenkettedik életévüket. Vannak jelek, amelyek mutatják, hogy a fiú elérte a vallási nagykorúságot. Ha ezek a jelek nem mutatkoznak [annál a fiúnál, akinek még nem volt magömlése], a teljes tizenöt év betöltésekor a vallás úgy ítéli, hogy elérte a vallási nagykorúság korát. A lányoknál a vallási nagykorúság akkor kezdődik, amikor betöltik a kilencedik életévüket. Ha a kilencéves lánynál a vallási nagykorúság egyetlen jele sem mutatkozik [annál a lánynál, akinek még nem volt havi vérzése (hajd)], a teljes tizenöt év betöltésekor úgy ítélik, hogy elérte a vallási nagykorúság korát.

Af’ál al-mukallafín

Az af’ál al-mukallafín (a mukallafok cselekedetei) nyolcféle: fard, vádzsib, szunna, musztahabb, mubáh, harám, makrúh és mufszid. 1. FARD: Fardnak (kötelességnek) azokat a dolgokat nevezzük, amelyeket Allahu teâlâ nemes ájával világosan és kategorikusan megparancsolt. A fardok elhagyása harám. Aki nem hisz bennük, és nem tulajdonít fontosságot teljesítésüknek, hitetlenné válik.

Ilyen a hit (imán), a rituális mosakodás (abdeszt), a teljes rituális fürdés (guszl, vagyis az egész test megmosása), a napi öt ima elvégzése, a böjt ramadán hónapjában, a zakát megadása annak, aki gazdag, és a zarándoklat (haddzs).

2. VÁDZSIB: Így nevezzük azokat a parancsokat, amelyeknek teljesítése a fardhoz hasonlóan kategorikus. Ilyen például a vitr ima és az ünnepi imák elvégzése, az áldozat (kurbán) levágása annak, aki gazdag, és a böjtzáró adomány (szadakat al-fitr) megadása. A vádzsib szabálya olyan, mint a fardé.

3. SZUNNA: „Szunnának” azokat a dolgokat nevezzük, amelyeket Allahu teâlâ nem közölt kifejezetten, hanem csak Prófétánk dicsérte meg cselekvésüket, vagy ő maga végezte őket rendszeresen, vagy látta, hogy mások teszik, és nem akadályozta meg. A szunnát helytelennek tartani hitetlenség (kufr). Aki helyesli, de nem teszi meg, nem bűnhődik. Aki azonban alapos ok nélkül és állandóan elhagyja, rászolgál a megrovásra, a feddésre, és arra, hogy elessék a jutalmától. Ilyen például az imára hívás (azán) és az ikáma elmondása, az ima közösségben (dzsamá’a) való elvégzése, az ima szunnái, a szunna imák, a miszvák használata mosakodáskor, a lakoma a házasságkötés éjszakáján és a fiú körülmetéltetése. 4. MUSZTAHABB: Mandúbnak és ádábnak is nevezik. A nem megerősített szunna (szunna gajr muakkada) szabálya vonatkozik rá. Ezek olyan dolgok, amelyeket Prófétánk életében, ha csak egyszer-kétszer is, megtett, szeretett és helyeselt. Ilyen például, hogy az újszülöttnek a hetedik napon nevet adnak, hogy a fiúért és a lányért akíka-áldozatot vágnak, a szép öltözködés és az illatszer használata. Aki megteszi őket, sok jutalmat kap. Aki nem teszi meg, nem bűnhődik.

5. MUBÁH: Mubáhnak azokat a dolgokat nevezzük, amelyeket sem nem parancsoltak meg, sem nem tiltottak. Ha jó szándékkal teszik, jutalom, ha rossz szándékkal, büntetés jár érte. Mubáh például az alvás, a halal forrásból származó különféle ételek fogyasztása és a különféle ruhák viselése, azzal a feltétellel, hogy halalok. Ha az iszlám követésének és a parancsokhoz való ragaszkodásnak a szándékával teszik őket, jutalommal járnak. Ilyen az evés és ivás is, ha azzal a szándékkal történik, hogy az ember egészséges legyen, és végezhesse az istenszolgálatot.

„Tanuljátok a tudást! A tudás tanulása istenszolgálat. Aki tanítja, és aki tanulja, annak a dzsihád jutalma jár” Nemes hadísz

6. HARÁM: Ezek azok a dolgok, amelyeket Allahu teâlâ a nemes Koránban a „Ne tegyétek!” szavakkal világosan megtiltott. A harám dolgok megtétele és használata kategorikusan tilos. Aki a harámot halalnak, a halalt pedig harámnak mondja, elveszíti a hitét, és hitetlenné válik. A harám dolgok elhagyása és kerülése fard. Az emberölés, a paráznaság (ziná), a szodómia (liváta), a szerencsejáték, a bor és mindenféle szeszes ital fogyasztása, a hazugság, a lopás, a disznóhús, a vér és a dög evése, valamint az, hogy az asszonyok és a lányok fedetlen fejjel, karral és lábbal mennek ki az utcára, harám, és mind nagy bűn. Ha valaki e bűnök elkövetése közben Bismillahot mond, vagy azt hiszi, hogy halalok, vagy nem tulajdonít fontosságot annak, hogy Allahu teâlâ harámmá tette őket, hitetlenné válik. Ha hiszi, hogy harámok, és félve követi el őket, nem válik hitetlenné, de rászolgál a Pokol büntetésére. Ha kitart bennük, és bűnbánat (tauba) nélkül hal meg, ez okozhatja, hogy hit nélkül távozik. 7. MAKRÚH: Makrúhnak azokat a dolgokat nevezzük, amelyeket Allahu teâlâ és Mohammed aleyhisselam nem helyeselt, és amelyek elveszik az istenszolgálatok jutalmát. A makrúh kétféle: Tahrímí makrúh: a vádzsib elhagyása; a harámhoz közel álló makrúhok. Elkövetésük büntetést von maga után. Ilyen például az ima elvégzése napfelkeltekor, amikor a nap éppen delel, és napnyugtakor. Tanzíhí makrúh: a mubáhhoz, vagyis a halal cselekedetekhez közel álló dolgok, illetve azok, amelyeket jobb nem megtenni, mint megtenni. Ilyen például a nem megerősített szunnák vagy a musztahabbok elmulasztása.

8. MUFSZID: Vallásunkban a mufszid az, ami érvénytelenít egy vallásilag megengedett (masrú’) ügyet vagy egy megkezdett istenszolgálatot: például ami érvényteleníti a hitet és az imát, a házasságkötést (nikáh) és a zarándoklatot, a zakátot, az adásvételt. Így például Allah és a Könyv gyalázása hitetlenség, és érvényteleníti a hitet. Az imában való nevetés érvényteleníti a mosakodást és az imát. Ha a böjtölő szándékosan eszik vagy iszik, megtöri a böjtjét. Aki teljesíti a fardokat, a vádzsibokat és a szunnákat, és tartózkodik a harámtól és a makrúhtól, annak díj (adzsr), vagyis jutalom (szavab) jár. Annak, aki elköveti a harámokat és a makrúhokat, és nem teljesíti a fardokat és a vádzsibokat, bűnt írnak fel. Egy harám kerülésének jutalma sokszorosan nagyobb egy fard teljesítésének jutalmánál. Egy fard jutalma nagyobb egy makrúh kerülésének jutalmánál. A makrúh kerülésének jutalma pedig nagyobb a szunna jutalmánál.

Mi az istenszolgálat?

Az istenszolgálat (ibáda) azt jelenti, hogy teljesítjük Allahu teâlâ parancsait és tilalmait. Ő az, aki minket és minden létezőt a semmiből létrehozott, minden pillanatban létben tart, megóv a látható és láthatatlan balesetektől és csapásoktól, és minden pillanatban különféle adományokkal és jótéteményekkel gondoskodik rólunk és minden létezőről. Az ember emberi kötelessége, hogy erejéhez mérten hálát adjon Allahu teâlânak, aki számtalan adományt küld neki. Ez az értelem parancsolta feladat, tartozás. Az emberek azonban hiányos értelmükkel és rövidlátásukkal maguktól nem találhatják meg, mi lehet hála és tisztelet Allahu teâlâ iránt. Amíg Allahu teâlâ nem közli a hálaadásra és a tisztelet kimutatására szolgáló kötelességeket, az, amit dicséretnek vélnek, gyalázattá válhat.

Íme, azt a hálatartozást és azokat a szolgálati kötelességeket, amelyeket az embereknek szívvel, nyelvvel és testtel teljesíteniük kell, és amelyekben hinniük kell, Allahu teâlâ közölte, és szeretett Prófétája adta tudtunkra. Tehát az értelmes embereknek Mohammed aleyhisselamot kell követniük, hogy hálát adjanak Allahu teâlânak, és szolgálják Őt. Aki Mohammed aleyhisselamot követi, az muszlim. Istenszolgálatot végezni annyi, mint hálát adni Allahu teâlânak, vagyis követni Mohammed aleyhisselamot.

Az iszlám részei

Az iszlám két részből áll: A. A feltételek, amelyeket szívvel kell vallani és hinni. B. Az istenszolgálatok, amelyeket testtel és szívvel kell végezni.

A feltételek, amelyeket szívvel kell vallani és hinni

A hit (imán) azt jelenti, hogy igaznak tudjuk, és hittel kimondjuk: a Nemes Küldött (sallallahu aleyhi ve sellem) Allahu teâlâ prófétája, az Általa kiválasztott, hírt hozó nabí; hogy amit Allahu teâlâ részéről röviden közölt, abban röviden, amit bővebben közölt, abban részletesen hiszünk; és hogy amennyire tőlünk telik, nyelvünkkel is kimondjuk a tanúságtételt (kalimat as-saháda). Az erős hit ilyen: ahogyan az ember bizonyosan (jakín) hiszi, hogy a tűz éget, és hogy a kígyó megmérgez és megöl, úgy kell teljes szívből nagynak tudnia Allahu teâlât és tulajdonságait, elégedettsége (ridá) és szépsége (dzsamál) felé sietnie, haragja (gadab) és fensége (dzsalál) elől menekülnie, és a hitet olyan szilárdan kell a szívébe helyeznie, mint a márványba vésett írást.

A hitnek hat feltétele van, amelyekben feltétlenül hinnünk kell.

Ezek a következők:

1. Hinni Allahu teâlâ létezésében és egyetlenségében. 2. Hinni az angyalaiban.

3. Hinni a könyveiben. 4. Hinni a prófétáiban. 5. Hinni a túlvilág napjában. 6. Hinni az elrendelésben (kadar), vagyis abban, hogy a jó és a rossz (hajr és sarr) Allahu teâlâtól van.

Az istenszolgálatok, amelyeket testtel és szívvel kell végezni

Minden muszlimnak vannak kötelességei, amelyeket istenszolgálatként feltétlenül teljesítenie kell. Ezeket a kötelességeket az iszlám feltételeinek nevezzük, és öt van belőlük: 1. Kimondani a tanúságtételt.

2. Naponta ötször, mindegyiket a maga idejében elvégezni az imát. 3. Megadni a vagyon zakátját. 4. Ramadán hónapjában minden nap böjtölni.

5. Annak, aki megteheti, élete során egyszer elvégezni a zarándoklatot.

„A tudással végzett kevés istenszolgálat jobb a tudás nélkül végzett sok istenszolgálatnál” Nemes hadísz

Akik szerelmesen szeretnek Téged,
azok szeme másra nem tekint;
akik Téged tűztek ki célul,
sem evilágot, sem túlvilágot nem emlegetnek.
Akik szívüket Neked adták,
akik tudással eljutottak Hozzád,
akiknek szeme Téged lát,
azoknak szerencséje ki nem huny.
Nem hal meg a szerelmes lelke,
teste soha el nem porlad;
akit a szerelem megsemmisített,
azt elmúlás többé nem éri.
Akik parancsod előtt fejet hajtanak,
akik eljutnak a Veled való egyesülésig,
akik csalogányként dalolnak,
azok nyelvét senki sem érti.
Akik szerelmedben egymásra ismernek,
akik Érted szeretik egymást,
akik meghitt közelségedbe érnek,
azok a haláltól sohasem félnek.
Ha van eszed, ó, testvérem,
a Hakk szeretete legyen a dolgod;
aki a szerelem ízét nem ízlelte,
annak szíve nem lehet tiszta.