A SZEMÉREMRÉSZ ÉS A NŐK ELTAKARÓZÁSA

Abu Szaíd Hudrí (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „A férfi ne nézzen a férfi szeméremrészére, és a nő se nézzen a nő szeméremrészére!” Amint látható, ahogyan harám, hogy a férfiak a nők, a nők pedig a férfiak szeméremrészére nézzenek, ugyanúgy harám az is, hogy a férfiak egy másik férfi, a nők pedig egy másik nő szeméremrészére nézzenek. A férfi szeméremrésze a férfiak és a nők előtt is a térd és a köldök közötti rész. A nő szeméremrésze a nők előtt ugyanez. Az idegen férfi előtt viszont a nő szeméremrésze a kezén és az arcán kívül az egész teste. Ezért nevezik a nőket avrának. Akár muszlim, akár hitetlen, az idegen nő arcára vággyal nézni harám, a szeméremrészére pedig vágy nélkül is harám nézni.

Dzsábir ibn Abdullah (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „Ne töltsétek az éjszakát idegen nő házában!”

Ukba ibn Ámir (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „Ne maradjatok kettesben egy szobában idegen nővel! Ha a nő a férje fivérével vagy annak fiával marad kettesben, az a halálba sodorja.” Vagyis viszályok (fitna) okozója lesz. Ettől nagyon óvakodni kell. Ez a nemes hadísz a „Buhárí”-ban és a „Muszlim”-ban van megírva. Abdullah ibn Masz’úd (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „A nő teste szeméremrész (avra).” Vagyis el kell takarni. „Amikor a nő kimegy az utcára, a sátán folyton őt nézi.” (Vagyis csapdát csinál belőle, hogy megtévessze a férfiakat, és bűnbe vigye őket.)

Burajda (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt nagytiszteletű Alihoz: „Ó, Ali! Ha meglátsz egy nőt, fordítsd el róla az arcodat. Ne nézz rá újra! Ha váratlanul meglátod, az nem bűn, de ha újra ránézel, az bűn.” Abu Dávúd és Dárimí beszélte el.

Ali (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „Ó, Ali! Ne fedd fel a combodat, és ne nézz senkinek a combjára, se halottéra, se élőére!” Ezt a nemes hadíszt Abu Dávúd és Ibn Mádzsa beszélte el. Ebből megérthető, hogy a halott szeméremrészére nézni ugyanolyan, mint az élőére. [Nagyon óvakodni kell attól, hogy a sportolók és a tengerben úszók szeméremrészére nézzünk.]

Abdullah ibn Omár (radiyallahu anhumá) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „Ne fedjétek fel a szeméremrészeteket! [Vagyis akkor se, amikor egyedül vagytok.] Mert vannak mellettetek olyanok, akik sohasem válnak el tőletek. Szégyelljétek magatokat előttük, és tiszteljétek őket!” Ezek a hafaza (őrző angyalok) nevű angyalok, akik megóvják az embert a dzsinnek ártalmától, és csak az árnyékszéken és a nemi érintkezés idején válnak el tőle.

Umm Szalama (radiyallahu anhá) mondja: Majmúnával (radiyallahu anhá) együtt Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) mellett voltunk. Ibn Umm Maktúm (radiyallahu anh) engedélyt kért, és belépett. Amikor Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) meglátta, így szólt hozzánk: „Húzódjatok a függöny mögé!” Azt mondtam: „Hát nem vak? Nem lát minket.” Ő így szólt: „Hát ti is vakok vagytok? Ti nem látjátok őt?” Vagyis azt mondta: „Ha ő vak is, ti nem vagytok vakok.” Ezt a nemes hadíszt Imám Ahmad, Tirmizí és Abu Dávúd (rahimahumullahu teâlâ) beszélte el. E nemes hadísz szerint ahogyan harám, hogy a férfi idegen nőre nézzen, ugyanúgy nem megengedett (dzsáiz) az sem, hogy a nő idegen férfira nézzen. Jogi iskoláink imámjai (rahimahumullahu teâlâ) a többi nemes hadíszt is figyelembe véve ezt mondták: „A nőnek nehéz nem nézni az idegen férfiak fejére és hajára. A nehezen teljesíthető parancsok azímák. A férfi szeméremrésze a nő előtt a térd és a köldök közötti rész. Erre nem nézni könnyű. A könnyen teljesíthető parancsok ruhszák.”

[Amint látható, a tiszta feleségek (azvádzs at-táhirát) (radiyallahu teâlâ anhunna) és a nemes Társak (radiyallahu anhum) az azíma szerint cselekedtek, és óvakodtak a ruhszáktól. Az iszlámot belülről lerombolni igyekvő angolok és zindíkok szavai – „A Próféta idejében a nők nem takarták el magukat. A nőknek az a madárijesztőhöz hasonló eltakarózása, amelyet ma látunk, akkor nem létezett. Nagytiszteletű Áisa fedetlen fejjel járt. A mai eltakarózást később a vakbuzgók és a fikh-tudósok találták ki” – csúf rágalmak.]

Omár al-Fárúk (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „Ha egy férfi kettesben marad egy idegen nővel, a harmadik közöttük a sátán.” Ezt a nemes hadíszt Tirmizí beszélte el. [Harám egy vagy több idegen nővel elvonulni (halva), vagyis zárt helyen kettesben maradni. Ibn Ábidín az imámságról szólva ezt mondja: „Ha van ott egy másik férfi is, vagy egy olyan rokon nő, aki mahram (akivel tilos a házasság), az nem halva.”] Dzsábir ibn Abdullah (radiyallahu anh) beszéli el: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) így szólt: „Ne menjetek be azokhoz a nőkhöz, akiknek a férje távol van! Mert a sátán úgy kering az ereitekben, mint a vér.” Amikor megkérdezték: „A tiédben is kering?”, ő így szólt: „Az enyémben is. De Allahu teâlâ megsegített ellene. Muszlimmá tette, és alávetette magát nekem.” Ezt a nemes hadíszt Tirmizí (rahimahullahu teâlâ) beszélte el.

Umm Szalama (radiyallahu anhá) mondja: Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) nálam volt. A szobában volt fivérem, Abdullah ibn Abí Umajja szolgája is. Ez a szolga muhannasz volt. Amikor Allah Küldötte (sallallahu aleyhi ve sellem) meglátta ezt a muhannaszt, és meghallotta a hangját, így szólt: „Az ilyeneket ne engedjétek be a házatokba!” Ez a nemes hadísz a „Buhárí”-ban és a „Muszlim”-ban van megírva. A muhannasz az, aki a jellemét, a mozdulatait, a beszédét és a külsejét a nőkéhez teszi hasonlóvá. Akik így tesznek, átkozottak. Róluk ez áll egy nemes hadíszban: „Allah átka legyen azokon a férfiakon, akik a nőkhöz teszik magukat hasonlóvá, és azokon a nőkön, akik a férfiakhoz teszik magukat hasonlóvá!” Azok a nők, akik szükség nélkül úgy öltözködnek, mint a férfiak, úgy vágatják a hajukat, mint ők, és a férfiaknak való munkákat végzik, valamint azok a férfiak, akik a nőkhöz hasonlóan hosszúra növesztik a hajukat, és felékesítik magukat, beletartoznak abba, amit ez a nemes hadísz mond.

„Ó, Ali! Ha meglátsz egy nőt, fordítsd el róla az arcodat. Ne nézz rá újra! Ha váratlanul meglátod, az nem bűn, de ha újra ránézel, az bűn” Nemes hadísz

Az iszlám vallás harámmá tette, hogy a muszlim nő olyan vékony anyaggal takarja el magát, amelyen át látszik, ami alatta van. A „Muszlim” és a „Muvattá” című könyvekben lévő nemes hadíszban ez áll: „Azok a fedett (mégis) meztelen nők, akik (ráadásul) a tevepúphoz hasonlóan felmagasítják a fejüket, nem lépnek be a Paradicsomba. Még az illatát sem érzik meg. Pedig a Paradicsom illata igen messziről érezhető.” Ez a nemes hadísz megtiltja, hogy a nők vékony, átlátszó vagy a bőrhöz tapadó szűk ruhával, harisnyával és fejkendővel takarják el magukat, és hogy a hajukat a fejük tetején kontyba halmozzák. Az ilyen eltakarózás olyan, mintha meztelenül járnának. A muszlim asszonyok és lányok ne takarják el magukat vékony és szűk holmikkal, ne halmozzák fel a fejük tetején tevepúpként a saját hajukat vagy a parókájuk szálait, és ne kössék kontyba a hajukat. Tudniuk kell, hogy ezek a Pokolba vezető bűnök. A „Hindijja” című könyvben ez áll: „Megengedett ránézni arra a nőre, aki vastag és bő anyaggal takarja el magát. Nem megengedett ránézni arra a nőre, aki vékonyan és szűken takarja el magát. A fedett nő arcára is harám vággyal nézni. Vágy nélkül, de szükségtelenül nézni makrúh. Ugyanez a helyzet a nem muszlim nőkre való nézéssel is. Azt mondták, hogy csak a hajukra megengedett nézni.”

Vastag, bő, a bokacsontig érő hosszú, a csuklót eltakaró ujjú, sötét színű kabáttal eltakarózni jobb, mint kétrészes csadorral. A „Halabí-i kabír” című könyvben ez áll: „A szabad nő fülig lelógó haja egyhangúlag szeméremrész. A fül alá lelógó része a tudósok többsége szerint szintén az.

Egyesek szerint a lelógó rész az imában nem szeméremrész. Idegennek azonban arra sem megengedett ránéznie.” A nőnek vastag fejkendővel kell eltakarnia az egész haját. A kendő középső részének eleje simuljon a homlokra, és érjen le közel a szemöldökig, két széle a két szemöldök szélétől lehúzva az állon tűvel legyen összefogva, és lógjon le a mellre, a középső rész hátulja pedig takarja el a hátat. Ha fennáll a kísértés (fitna) veszélye, az orcáit is el kell takarnia. Sötét színű, vastag harisnyát is kell viselnie. Ha a nő lelógó hajának egynegyede egy pillér (rukn) idejéig fedetlen marad, az imája nem érvényes (szahíh). Ha ennél kevesebb marad fedetlen, makrúh. Ebben a kérdésben egyetlen könyv sem tett különbséget az idős és a fiatal nő között. Bár azt mondták, hogy megengedett fogadni az idős nő köszönését, kezet fogni vele (muszáfaha) és kettesben maradni vele, senki sem mondta, hogy az idős nő felfedheti a haját, vagy hogy megengedett a hajára nézni. Volt, aki azt mondta, hogy a nem muszlim nő hajára megengedett nézni. Senki sincs azonban, aki azt mondaná, hogy az idős muszlim nő hajára megengedett nézni. Azok is, akik azt mondták, hogy az idős nőnek megengedett a mecsetbe menni és sírokat látogatni, feltételül szabták, hogy a haja és a feje fedett legyen.

Aki azt mondja, hogy muszlim, annak tudnia kell, hogy minden tette, amelyet végezni készül, összhangban van-e az iszlámmal, vagy sem. Ha nem tudja, meg kell tanulnia: meg kell kérdeznie az Ahl as-sunna egy tudósát, vagy el kell olvasnia e tudósok könyveit. Ha a tett nincs összhangban az iszlámmal, nem menekülhet meg a bűntől vagy a hitetlenségtől (kufr). Minden nap őszinte bűnbánatot (tauba) kell tartania. Az a bűn és hitetlenség, amelyet megbánnak, kétségtelenül megbocsáttatik. Ha nem bánja meg, ezen a világon és a Pokolban elszenvedi a büntetését, vagyis a megtorlását. A férfiaknak és a nőknek azokat a testrészeit, amelyeket az imában és mindenütt el kell takarniuk, szeméremrésznek (avra) nevezik. „A szeméremrészt felfedni és mások szeméremrészére nézni harám.” Aki azt mondja, hogy az iszlámban nincs szeméremrész, az hitetlenné válik. Vallásunk megparancsolja a szeméremrész eltakarását. Azt a helyet, ahol fedetlen szeméremrészű férfi vagy nő van, valamint azt a helyet, ahol hangszer, szerencsejáték, szeszes ital és női ének van, a bűnösség gyülekezetének (madzslisz al-fiszk) nevezik. A bűnösség gyülekezetébe menni harám. A szív tisztaságára is szükség van. A szív tisztasága a szép erkölcs. A szív az iszlámnak alávetve magát tisztul meg. Annak a szíve, aki nem veti alá magát az iszlámnak, nem lehet tiszta.

Aki halalnak mondja, hogy az ember felfedje valamely testrészét, amely egyetértéssel (idzsmá’), vagyis mind a négy jogi iskolában szeméremrész, és hogy másoknak ilyen szeméremrészére nézzen, vagy nem tulajdonít ennek jelentőséget, vagyis nem fél a büntetésétől, az hitetlenné válik. Ugyanez vonatkozik azokra a nőkre, akik felfedik a szeméremrészüket, férfiak előtt énekelnek, és mevlidet mondanak. Akinek az a szava: „Muszlim vagyok”, annak meg kell tanulnia a hit és az iszlám feltételeit, valamint azokat a fardokat és harámokat, amelyeket a négy jogi iskola egyetértéssel (idzsmá’), vagyis egybehangzóan tudtul adott, és jelentőséget kell tulajdonítania nekik. Ha nem tudja őket, az nem mentség. Olyan, mintha tudná, de nem hinne bennük. „A nőknek az arcuk és a kezük kivételével minden testrészük szeméremrész mind a négy jogi iskolában.” Aki jelentőséget nem tulajdonítva felfedi valamely testrészét, amely nem egyetértéssel szeméremrész, vagyis a másik három jogi iskola egyike szerint nem szeméremrész, az ugyan nem válik hitetlenné, de a saját jogi iskolája szerint nagy bűnt követ el. Ilyen az, amikor a férfiak felfedik a térd és az ágyék közötti részt, vagyis a combjukat. Fard megtanulni azt, amit az ember nem tud. Amikor megtanulja, azonnal meg kell bánnia, és el kell takarnia azt a részt.

„Allah átka legyen azokon a férfiakon, akik a nőkhöz teszik magukat hasonlóvá, és azokon a nőkön, akik a férfiakhoz teszik magukat hasonlóvá!” Nemes hadísz

Mi lelte a szemed, hogy ha azt mondom: „elég”, csak jobban ömlik?
Mi lelte a szíved, hogy ha azt mondom: „térj magadhoz”, csak jobban árad és ég?
Nagytiszteletű Mohammed nagylelkűségének esőiből
minden próféta egyetlen cseppet kíván kapni.
Külsőben és belsőben, lélekben és testben
minden létező közül ő a Hakk legkedvesebbje.
Határtalan lényének kiválósága és tökéletessége,
nincs nyelv, amely elmondhatná tökéletességét.
Ha Allah Küldöttének minden csodája ki tudná fejezni nagyságát,
áldott nevének említésekor minden elporladt csont
egy pillanat alatt életre kelne.
Nem rótt ránk erőnket meghaladó terhet;
parancsait és tilalmait fejünk és szemünk fölé helyezzük.
Kaszídat al-Burda