A ZARÁNDOKLAT
Az iszlám ötödik feltétele a zarándoklat (haddzs). Vagyis aki képes rá, életében egyszer végezze el a zarándoklatot. Akinek az útja biztonságos, a teste egészséges, és azon a vagyonon felül, amely elegendő az otthon hagyott családja és gyermekei eltartására a hazatéréséig, van annyi pénze, hogy Mekka al-Mukarramába elutazzon és visszatérjen, annak életében egyszer kötelesség (fard) ihrámban elvégezni a Kába al-Muazzama körüljárását (taváf) és megállni Arafát síkságán.
A zarándoklat kötelezővé válásának feltételei
Nyolc feltétele van annak, hogy a zarándoklat kötelesség legyen: 1. Legyen muszlim. 2. Legyen vallásilag nagykorú (bálig). 3. Legyen épelméjű. 4. Legyen egészséges. 5. Ne legyen rabszolga. 6. A vagyona haladja meg az alapvető szükségleteit. 7. Jöjjön el a zarándoklat ideje. A zarándoklat ideje Arafa napja és az ünnep négy napja. Az utazás idejét is figyelembe veszik. 8. Ha egy nő Mekkától utazásnyi (szafar) távolságra van, kísérje el a férje, vagy egy olyan mahramja, akivel örökre tilos számára a házasság.
Akiben ez a nyolc feltétel megvan, annak életében egyszer kötelesség elmenni a zarándoklatra. Ha többször megy el, a későbbi években tett útjai önkéntes (náfila) zarándoklatnak számítanak. Az önkéntes istenszolgálat olyan istenszolgálat, amely sem nem kötelesség, sem nem szunna, és amelyet az ember a saját akaratából végez. Az önkéntes istenszolgálat jutalma a kötelező istenszolgálat jutalmához képest annyira csekély, mint egy csepp víz a tengerhez képest. Az iszlám tudósai nem engedték meg azoknak, akik Mekkától távoli országokban élnek, hogy ismét elmenjenek a zarándoklatra. Abdullah Dahlaví (kuddisa sirruhu) hatvanharmadik levelében így szól: „A zarándokúton többnyire nem lehet maradéktalanul elvégezni az istenszolgálatokat. Ezért Imám Rabbání (rahmatullahi aleyh) 123. és 124. levelében kijelentette, hogy nem helyesli, hogy valaki umrára és önkéntes zarándoklatra menjen.” Az az önkéntes zarándoklat, amely akadályozza egy kötelesség teljesítését vagy a nők eltakarózását, tilossá (harám) válik. Az ilyen önkéntes zarándoklatra menni nem jutalommal, hanem bűnnel jár. Ugyanez érvényes az umrára menésre is.
A zarándoklat kötelességei (fard)
A zarándoklatnak három kötelessége van:
1. A zarándoklat szándékának megfogalmazása az ihrámba lépéskor.
2. Az álldogálás (vakfa) Arafátnál. 3. A látogatási körüljárás (taváf az-zijára) elvégzése.
A zarándoklathoz az ihrám szándékának megfogalmazása kötelesség. Az ihrám-lepel felöltése szunna. A varrott ruháktól való mentesség vádzsib.
Az Arafátnál való álldogálás első ideje a zul-hiddzsa hónap kilencedik napjának delelése (zavál) utáni időponttól a következő nap reggeléig tart. [Ha valaki egy nappal korábban vagy egy nappal később végzi az álldogálást Arafátnál, a zarándoklata érvénytelen (bátil). A vahhábiták, bár nem látták meg az újholdat, egy nappal korábban tartják az ünnepet. Azok zarándoklata, akik nem a maga idejében végzik az álldogálást, nem érvényes.]
TE VAGY AZ, Ó, ALLAH KÜLDÖTTE
Minden küldött vezetője
te vagy, ó, Allah Küldötte.
A bizonyosság egeinek telihold-fénye
te vagy, ó, Allah Küldötte.
Fényed ragyogó lámpás,
a világok rád szorulnak;
a korona és a Mi’rádzs birtokosa
te vagy, ó, Allah Küldötte.
A Könyörületes (ar-Rahmán) tükre,
a Magasztos (Szubhán) tiszta fénye,
a hét jelentés titka
te vagy, ó, Allah Küldötte.
Az Iszrá éjszakájának tanúja:
„Szubhánallazí aszrá”;
akiben minden név egybegyűlt,
te vagy, ó, Allah Küldötte.
Ó, kegyelem és bőkezűség forrása,
lakhelyed a Makám Mahmúd;
a teremtés célja
te vagy, ó, Allah Küldötte.
A lelkek között a szeretett,
a tudás és a bölcsesség bányája,
ősöm, vezetőm és szultánom
te vagy, ó, Allah Küldötte.
Aki megnyitotta a tauhíd útját,
aki megtalálta a tafríd titkát,
Hudájí reménysége
te vagy, ó, Allah Küldötte.
Aziz Mahmûd Hüdâyî
„A legértékesebb cselekedet az elfogadott zarándoklat (haddzs mabrúr). Annak, aki elfogadott zarándoklatot végez, megbocsáttatnak a bűnei. Olyanná válik, mint aki most jött a világra” Nemes hadísz